Az online hirdetések és a PPC az utóbbi években a marketing legfontosabb ágaivá váltak.

Nincs még egy olyan csatorna, ami ilyen gyorsan, illetve ennyire pontosan képes megcélozni és megszólítani a célközönséget. Azonban a PPC sem nyújthat megoldást minden problémára. 

Népszerű tévhit ugyanis, hogy egy értékesítési kampány sikere csak és kizárólag attól függ, hogy milyen a hirdetések konverziója, ezáltal ha a promóciók nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, a PPC hirdetések válnak a fő bűnbakká.

Ez a téves elgondolás az egyik legáltalánosabb adatmérési hibából következik, hiszen aki így gondolkodik, az tulajdonképpen nem látja a fától az erdőt – nem az egész értékesítési folyamatot méri, csupán annak egy kis szegletét. 

Ahhoz ugyanis, hogy a kampány hatékony legyen, a hirdetések optimalizálása csupán az első lépés lesz – a folyamat nagy része csak ez után történik, legtöbbször az adott márka weboldalán!

A hirdetések eredményességét tehát úgy tudjuk a legjobban növelni, ha a tölcsér — amibe beleöntjük a látogatókat a PPC hirdetésekkel — hatékonyan működik.  

Azzal a blogon már többször foglalkoztunk korábban, hogy mi teszi a hirdetés konverzióját kielégítővé, most következzen a weboldal! 

• Mit érdemes tudni a konverzióról?
• Hogyan épül fel az értékesítési tölcsér?
• Mi teszi meggyőzővé az online funnel egyik legfontosabb elemét, a weboldalt, ami miatt a hirdetési büdzsé nem válik ablakon kidobott pénzzé?

Amit a konverzióról tudni kell

A konverzió a PPC hirdetések talán legfontosabb mérőszáma.

Azt mutatja meg, hogy hányan teljesítenek egy adott üzleti célt azok közül, akiknek lehetősége nyílik rá.

Két csoportra érdemes osztani:

• Makrokonverzió
• Mikrokonverzió

A makrokonverzió a kampány fő célját jelenti, ami általában az értékesítés.

A mikrokonverzió ezzel szemben a kisebb célokat foglalja magában, amelyek bár csak közvetve kapcsolódnak a vásárlásokhoz, mégis szerves részei annak – ezáltal nagyon fontos, hogy mérjük, elemezzük és optimalizáljuk őket.

Makrokonverziós célnak tehát azt érdemes választani, hogy a tölcsérbe érkező emberek közül hányan válnak végül vásárlóvá.

A mikrokonverziós céloknál ezzel szemben érdemes lehet célként kitűzni a PPC hirdetések átkattintási arányát, a weboldalon történő oldalmegtekintéseket, vagy a blogon történő email feliratkozást.

Ami pedig mindezeket összefogja, az a sales funnel, vagy magyarul értékesítési tölcsér.

Ahogy ugyanis egyre több érdeklődőt öntünk a tölcsérbe, úgy egyre többen morzsolódnak le, miközben a tölcsér alja felé haladnak – ahol végül vásárlóként esnek ki a funnelből.

Az online vállalkozások egyik legfőbb feladata tehát az, hogy minél jobban leredukálják ezt a lemorzsolódást. Ezt úgy tudják elérni, ha növelik az értékesítési folyamat mikro- és makrokonverzióit.

Ehhez minden egyes részfolyamathoz célokat kell rendelni, majd mérni azok teljesítési és félbehagyási arányát.
Ezt lényegében minden komolyabb analitikai eszközben meg tudjuk tenni, a Google Analytics-ben például “Goals” néven találjuk:

Ahogy korábban is említettük, az értékesítési folyamat nagy része a weboldalon történik.

A lemorzsolódás csökkentéséhez tehát arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie egy jól konvertáló, minőségi weboldalnak?

A hirdetéseken túl… egy jól konvertáló weboldal legfőbb tulajdonságai

Ügyfélszerzés

Mind az egész sales funnel, mind pedig a weboldal esetében rendkívül fontos az, hogy vajon miként jutnak be a látogatók a tölcsérbe.

Ez lesz ugyanis a fő ügyfélszerzési csatornánk.

A weblapot úgy érdemes felépíteni, hogy az összhangban legyen a marketing csatornával.

Amennyiben például a PPC hirdetések adják a fő csatornánkat, abban az esetben érdemes saját, személyre szabott landing pageket létrehozni annak érdekében, hogy minél testreszabottabb, egyedibb üzenetekkel szólítsuk meg a friss látogatókat.

Emellett komoly figyelmet érdemes fordítani arra is, hogy a hirdetések kreatívjai, szövegezése és mondanivalója összhangban legyen a weboldal hasonló elemeivel.

A márkának ugyanis egységes brand voice-szal és ugyanazzal a kommunikációs modellel érdemes megszólítania a célközönséget mindenhol, így ők minden csatornán ugyanazokkal az előnyökkel, pozícionálással és misszióval találkozhatnak majd.

Amennyiben pedig a hirdetésekből érkező emberek megbizonyosodnak arról, hogy jó oldalon járnak, és az átkattintással járó bizalmatlanság megszűnik, megkezdik a weboldal átböngészését – vagyis a weblapon szereplő tartalom fogyasztását.

Tartalom

A tartalom egyrészről magában foglalja a már előbb említett szövegezést, kreatívokat, és kommunikációt, másrészről viszont már technikai szerepe is van.

Ahhoz ugyanis, hogy az üzenet megfelelően csapódjon le a látogatók fejében, a kontextusnak is nagy szerepe van.

A tartalomnak ezt a részét designnak nevezzük, és a fő feladata az, hogy pozitív, maradandó felhasználói élményt nyújtson a friss oldallátogatók számára.

Kicsit konkrétabban megfogalmazva: a látogatók számára gördülékennyé és szórakoztatóvá kell tennünk az oldalon történő böngészést, hogy ezáltal minél több információt szívjanak magukba, ezáltal minél közelebb kerüljenek a vásárláshoz.

A gördülékenység alatt azt értjük, hogy elősegítjük, illetve nem nehezítjük meg számukra a tartalom fogyasztását.

Ma már például minden weboldal reszponzív designnal rendelkezik, tehát ugyanolyan jól működik bármely méretű kijelzőn, a mobiltól kezdve a tableten át egészen a számítógépekig.

Azt, hogy vajon a saját weboldalunk teljesíti-e ezeket a feltételeket, a különböző analitikai szoftverekben könnyen le tudjuk ellenőrizni.
Amennyiben például kíváncsiak vagyunk, hogy egy tesztoldal — ebben az esetben például a https://pantonia.hu/ weblap — valóban reszponzív-e, elég csak beírnunk a Google Mobile-Friendly Test nevű alkalmazásába.

Amennyiben egy weboldal jól működik, reszponzív és nincsenek rajta bugok, abban az esetben teljesítik a “gördülékenység” feltételeit, és nem akadályozzák meg a weboldal látogatókat abban, hogy az oldalt böngésszék.

A gördülékenység mellett a másik korábban említett tényező a szórakoztatás, amivel gyakorlatilag azt érhetjük el, hogy az oldalon található tartalom ne üldözze el a látogatókat.

A szórakoztatás alatt tehát azt értjük, ahogyan az információt tálaljuk.

Egy nehezen megfogalmazott, vizuális elemek nélkül tálalt értékajánlat jóval kevésbé tűnik értékesnek, mint egy tömören, egyszerűen és vizuálisan is szépen tálalt tartalom.

A designnak tehát nem csak hasznosnak, hanem esztétikusnak is kell lennie – ez ugyanis rendkívül fontos az emberi agy számára.

Minél könnyebben dolgozható fel az információ, és minél szebben van csomagolva, annál többen lesznek kíváncsiak rá, ugyanis az emberek szeretnek minél kevesebb erőforrást fordítani az információ feldolgozására.

Tartalom szempontból tehát akkor lesz megfelelő a weboldal, ha az információ mindenki számára elérhető (gördülékenység, hasznosság), és emellett érdekes is (szórakoztatás, esztétika).

Amennyiben az oldalunk megfelel ezeknek az elvárásoknak, és az előző pontban kifejtett marketing feltételeknek is eleget tettünk, az már fél siker!

Arról, hogy ez valóban így van-e, az értékesítési tölcsér tetejét mérő konverziós mutatók fognak árulkodni.

Azonban ez még nem lesz elég – rengeteg más, egyéb technikai feltételnek is meg kell felelnie egy oldalnak ahhoz, hogy azon vásárlást adjanak le az érdeklődők.

Teljesen mást jelent ugyanis egy oldalt böngészni, mint vásárolni rajta. 

Technikai tényezők

A technikai tényezők a weboldal azon részét jelentik, amelyek a látogatók számára kevésbé láthatóak.

Ide soroljuk például azt, hogy a gombok, linkek és interaktív elemek működnek-e, és ha a potenciális vásárló bármit megnyom, akkor az valóban teljesíti-e az adott feladatot.

Emellett nagyon fontos a weboldal sebessége is, hiszen az évek során szerzett tapasztalatunk azt mutatja, hogy rendkívül komoly befolyással bír a weboldal konverziójára!

A honlap sebességét — nagyon leegyszerűsítve — két faktorra lehet visszavezetni:

• A kódstruktúrára, tehát a weboldal technikai felépítésére
• A tartalmi elemekre, tehát a weboldal kreatív állományára

Természetesen sok más kisebb faktor is befolyásolja azt, hogy a honlap gyorsan reagál-e – de alapvetően erre a két kategóriára érdemes a legtöbb időt fordítani.
Az alábbi képen például az látható, hogy a https://kavefolt.hu/ esetében a kódstruktúra feljavításával jelentős gyorsulás történt az egész weboldalon, ami közvetett, de akár közvetlen módon is visszahat a konverzióra, így az értékesítésre is.

A konverzió tehát sokkal többet jelent, mint a PPC hirdetések átkattintási aránya.

Mi több, a konverziók legnagyobb része nem is a hirdetéseknél, hanem a weblapon történik – ahol a legtöbb esetben maga az értékesítés is zajlik.

Természetesen egy hirdetési kampány akkor tud a leghatékonyabb lenni, amikor a sales funnel minden eleme rendben van – a hirdetések üzenete, kreatívjai és célzása is megfelelő, illetve a honlap is, ahova a kíváncsi látogatók megérkeznek.

Célszerű tehát nem a fára, hanem az egész erdőre koncentrálni, és a teljes értékesítési folyamatot vizsgálni ahelyett, hogy csak egy-egy részére fordítanánk energiát.
Amennyiben kíváncsi vagy, hogy miként tudod összehangolni a weboldal és a hirdetések üzenetét és tartalmát, valamint kimaxolni a hirdetésekben rejlő potenciált, tekintsd meg online képzéseinket.